Van egy régi, ikeás szekrénykénk, amit nagyon szeretek - nem egy "rendes" méretű bútordarabról van szó, hanem olyasmiről, amit például egy komód tetejére lehet tenni. Viszont szép hosszú fiókjai vannak, és ezek sok-sok apróságot el tudnak nyelni, úgyhogy sokkal praktikusabb annál, mint amekkora méretű. :-) Egyetlen hibája, hogy az eltelt sok-sok év alatt, amióta megvan, a préselt fából készült fiókok nagyon megcsúnyultak, karcosak lettek, itt-ott el is áztak, és úgy általában, nem szépen öregedett maga a szekrényke sem. Már régóta tervezem, hogy kicsit újracsinosítom, és ennek most jött el az ideje - persze, szokásosan egy szépséges papír adta a végső lökést.
Kiinduló állapotában így nézett ki a szekrényke (a fotók és az esti fény túlságosan jótékonyak, a valóságban ennél rosszabb volt a helyzet):
Kivettem a fiókokat, a keretet pedig fehér matt akrilfestékkel lefestettem.
Jöhetett a lényeg, azaz a papír: levágtam egy akkora darabot, amelyre kényelmesen ráfért egymás mellé és alá az összes fiók:
Megfordítottam a papírt, nagyon-nagyon alaposan bekentem ragasztóval, hogy mindenhova jusson belőle rendesen - majd a fiókokat a szekrénybeli elrendezésnek megfelelően ráhelyeztem a papírra.
Megvártam, amíg a ragasztó megszárad, majd egy gyors mozdulattal átfordítottam az egészet a talpára.
Fogtam egy sniccert, és a fiókok között átvágtam a papírt - a fiókszélek szépen vezetik a pengét, úgyhogy ez könnyen megy. A szélső elemekről levágtam a felesleges papírt.
A fiókok tetején lévő fogónyílást egy kisollóval lehet a legkényelmesebben kivágni, de az sem baj, ha nem sikerül teljesen ívesre - egy kis ragasztóval le lehet simítani az éleket.
És ezzel készen is lett. Mivel az általam használt papír kimondottan erős, strapabíró típus, nem kentem át semmivel, de vékonyabb, gyengébb papír esetén mindenképpen érdemes átkenni színtelen, matt akrillakkal.
Szeretem :-)
