Füzetdekor II.
2014.01.14. 04:08 Nagyecsed
Barkácsolós szempontból az egyik kedvenc elfoglaltságom a ronda vagy egészen semmilyen külsejű füzetek tuningolása. (Például.) Legutóbb egy olyan darabot alakítottam át, aminek volt egy plusz, megbocsáthatatlan bűne: műanyag borítóval volt ellátva... nohát nekem egy szép, minőségi, illatos papíros füzeten ne legyen műanyag borító, mert attól egyszerűen kiráz a hideg - muszáj volt gyorsan változtatásokat eszközölnöm ezen a műanyagba fullasztott, de egyébként nagyon jó minőségű füzeten, és szerintem egyáltalán nem vált a kárára...
Így nézett ki a füzet, még mielőtt hozzányúltam volna:
A füzetbevonásnál lényeges, hogy erős, jó tartású, minőségi papírt kell használni. Anyukám rendszeresen szokott venni a MüPa könyvesboltjában csodaszép papírokat az ő papírmániás lányának, úgyhogy most is ezek közül választottam ki egyet, mert tökéletesen megfelelnek a fenti kritériumoknak, egyszerűen öröm velük dolgozni.
A papírból levágtam egy akkora darabot, amelyik némileg nagyobb méretű volt, mint a füzet borítója. A papír bal szélét meg kell próbálni minél egyenesebbre vágni, a többi oldalnál ez nem szempont.
Az én papírom tehát most ez a csodás rózsamintás volt:
A papír hátoldalát bekentem papírragasztó stifttel - a dekupázsragasztó használatát ilyenkor célszerű mellőzni, túlnedvesítheti a papírt, és a ráncok is hajlamosak megjelenni rajta. A stift viszont tökéletesen biztonságos, sőt még egy kis plusz tartást is ad a papírnak - fontos viszont, hogy az utolsó négyzetcentimétert is be kell kenni vele:
A ragasztós papírt a füzetre helyeztem, és alaposan rásimogattam a borítóra. Vigyázó szemünket ilyenkor érdemes a már emlegetett bal szélre vetni, hogy megbizonyosodjunk arról, a spirál mellett kellően egyenesen helyezkedik el a papír.
Lehet várni egy kis száradási időt, vagy türelmetleneknek még ennyit sem kell: egy ollóval a borító szélének vonalát követve le kell vágni a felesleges papírt - én is ezt tettem:
Kevésbé maximalisták már nyugodtan megállhatnak ezen a ponton is, én viszont inkább eltakartam volna a régi borító-új papír találkozási vonalat, így egy bézs színű csipkeszalagot ragasztottam ide.
Utolsó simításként sima barna csomagolópapírból még kivágtam egy címkét, amit meg is vonalaztam, majd felragasztottam - ezzel végül tényleg el is készült a füzet, amit nagy boldogsággal veszek birtokba.... :-)
A bejegyzés trackback címe:
https://magyarszavak.blog.hu/api/trackback/id/tr256308893
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
