A már említett garázsrendberakás során találtam egy kis maradék vékony papírt. Ebben persze nem lenne semmi különös, de ezen a papíron gyönyörű régies írásminta volt, és én rajongásig szeretek mindent, ami írásos... félre is tettem, hogy majd az első adandó alkalommal készítek belőle valamit. Ez az alkalom most jött el, amikor eszembe jutott, milyen régen is készítettem mécsestartókat - márpedig ezek nagy kedvenceim, tudjátok :-)
Szóval, gondoltam, hozzuk össze a kettőt - és mind annyiszor, most is szimpla befőttesüvegeket használtam a dologhoz. Szabályos üvegpoharakkal biztosan szebb lett volna, de mostanában nálunk valami egészen heveny üvegpohárvész dúl (csak az utóbbi hetekben tört el vagy hat), úgyhogy a maradékokat nem adom :-)
Kiindulásként bemutatom a szépséges papíromat (ez tényleg igazán vékony típus), valamint a befőttesüvegeket (hmm, ezekhez nem tudok mit hozzáfűzni:-) ):
Annyit mégis meg kell jegyeznem, hogy mint látjátok, a képek este készültek, úgyhogy mindegyik gány - mi lesz a fotókkal, ha jövet-menet már sötét lesz, azt nem tudom...
Tehát fogtam az üvegeket, és egyszerű papírragasztó stifttel nagyon alaposan átkenegettem őket mindenhol. A papírból vágtam egy nagyjából akkora darabot, ami elegendő volt az üveg befedésére, és óvatosan rásimogattam.
Az üvegek tetejéről levágtam a felesleges papírt:
Ezután pedig már csak egy kicsit kellett dekorálni - kötöttem a tetejükre konyhai spárgából egy masnit, piros pöttyös papírból pedig szíveket vágtam ki, felragasztottam, és ezzel készen is lettek a mécsestartók.
Nagyon-nagyon hangulatos és megnyugtató fényt árasztanak, úgyhogy a fáradt idegrendszer esti kezelésére is tudom ajánlani :-)
